„…ahogyan szemléljük Krisztust, és ahogyan testvérként állunk a lakóink mellé, ahogyan befogadjuk őket. Nem felülről akarunk segíteni nekik, hanem melléjük állunk. Van, hogy mi kérjük meg őket, hogy segítsenek nekünk. Ez Krisztus pozíciója sokszor feléjük. Akkor ők hasznosnak, fontosnak érzik magukat, egy közösség részének.”

Tetszik, hogy ennyire fontos számukra a befogadás, és az, hogy mindentől függetlenül elfogadják az embereket. És hogy nem félnek ők se segítséget kérni lakóiktól. Sok ember szerintem fél segítséget kérni. Igazán ismernünk kell magunkat ahhoz, hogy a megfelelő segítséget tudjuk kérni.

(BA Szeged)